Városmarketing a zöld gyepen

Egy sportrendezvénynek általában a résztvevők minősége és mennyisége ad igazán rangot. Egy város pedig azzal vívhat ki magának őszinte elismerést, ha számos ilyen rendezvény házigazdájaként emlegetik országszerte. Akik szeptember 8-9-én jelen voltak a Nyergesújfalun megrendezett EON Gyermek Labdarúgó Fesztiválon, azok minden bizonnyal egyetértenek abban, hogy ismét több ezren lettek, akik a jövőben gyakrabban klikkelnek a majd a város honlapjára, hogy felidézzék a nyergesi élményeiket.

 

 

Idén 22 szakosztályból 50 gyermekcsapat érkezett Nyergesújfalura, hogy a korosztályának megfelelő EON Kupát elhódítsa. A kora szeptemberi hétvégén még az időjárás is a kegyeibe fogadta a résztvevőket. A rendezvény két szervezője, Berber József és Elzer István nem csupán a mérkőzéseket osztották be aggályos precizitással, szinte percről-percre, hanem arról is gondoskodtak, hogy még véletlenül se legyen „üresjárat”. A szünetekben dekázásban és fejelgetésben mérték össze tudásukat a srácok, akiket persze önfeledten biztattak a csapattagok és a szülők, akik időnként bizony komoly leckét adtak egymásnak hangerőből és szurkolásból. Ez nem is csoda: a résztvevő szakosztályok között itt volt a Fradi, az Újpest, a Vasas, a Győri ETO és a Tatabánya is, márpedig ezek a csapatok figyelemre méltó szurkolói gárdával rendelkeznek. A lelkes zöld-fehér vagy lila-fehér anyukák-apukák láttán az embernek néha olyan érzése támadt, mintha az Üllői úti, vagy éppen a Megyeri úti katlan B közép soraiban nézné a mérkőzéseket.

 

Egy időben 3-4 pályán zajlottak a küzdelmek. A srácok olyan elánnal vetették bele magukat a küzdelmekbe, hogy azt a profik is megirigyelhették volna. Harcoltak, hajtottak, és ezt a közönség is igen sportszerűen értékelte, függetlenül attól, hogy az ország melyik részéből érkezett. Számos edző is egyetértett abban, hogy ez a lelkesedés nem csupán a gyerekek, hanem a szülők sajátja is. Egybehangzó volt a vélemény, hogy szülői segítség nélkül az amatőr foci sem létezhetne.

 

Ahogy a vendégek látták

 

„Számomra a gyermekfoci nem elsősorban az eredményességről szól” – árulta el Dévényi Dusán, a budapesti II. Kerületi UFC edzője. – Sokkal inkább arról, hogy a gyerekek kiegyensúlyozott, kulturált körülmények között sportolhassanak, és hogy részünk lehessen a tehetségek felfedezésében. Ezt szolgálja ez a nyergesi rendezvény is, amelynek a színvonaláról a legbeszédesebb, hogy már negyedik éve nevezünk az itteni tornákra.”

 

„Gyönyörű környezetben korrekt, hozzáértő szervezés” – foglalta össze röviden a nyergesi tapasztalatait Bilau Csaba, a pilisvörösváriak mestere. – „Igazi sportbarátságok alakulnak ki a kisebb nagyobb városok és klubok között, és ez már önmagában is nagyszerű. Ami pedig a focit illeti: a tehetség és a tudás megszerzését tartom a legfontosabbnak. Jobban örülök, ha egy góllal elveszítjük a mérkőzést egy magas színvonalú meccsen, mintha alibi focival nyerünk” – árulta el gondolatait a fiatal edző.

 

„Nézd csak fiam, ’78-ban ő rúgta a magyar gólt Maradonáéknak” – súgta kisfiának egy ferencvárosi apuka, amikor Csapó Károly, az egykori legendás válogatott, a tatabányai gyerekek mestere a partvonalhoz lépett.

„Rendkívül jól érzem magam ezen a remekül szervezett tornán” – nyilatkozta Csapó Károly, aki még beszélgetés közben is tekintetével a srácok bemelegítését figyelte. –  „Mostanában, amikor sokan arról panaszkodnak, hogy egyre csökken a focipályákra látogató gyerekek száma, igazi kincset ér az ilyen színvonalas megmozdulás. Ami pedig a hétköznapokat illeti, minden ötletet örömmel fogadunk, ami a sportot népszerűbbé teszi. Nálunk, Tatabányán például újra bevezettük azt a régi szokást, hogy nem iskolákat játszatunk egymás ellen, hanem osztályokat. Így sokkal több gyerek rúghat labdába, és jóval többen lesznek azok, akik ráéreznek a foci örömére. Csak ezzel az egy apró megoldással egy év alatt sikerült megdupláznunk a szakosztályban a gyermek létszámot. Amikor mostanában lemegyek a zöld gyepre, eltölt az öröm, mert látom, tele vannak a pályák…” – meséli a legendás válogatott.

 


Kelemen István
, a ménfőcsanakiak mestere még edzői hitvallását is elárulta.

„Én csak egy dolgot szoktam kérni a gyerekektől – mondja mosolyogva -. Hogy amikor majd a tőlünk nagycsapatokhoz igazolt fiatalok befutnak, válogatottak lesznek, és az újságírói kérdések kereszttüzébe kerülnek, akkor mondják majd el, hogy az első edzőm Kelemen Pista bá’ volt. A többi nem számít. Nekem az az igazi öröm, ha a nagycsapatok elviszik tőlünk a srácokat. Mert ez az ő érdekük. De gyanítom, ezt a nyergesi edzők is hasonlóan gondolják. Ismerem őket, hisz Nyergesre mi már szinte hazajárunk…”

 

„Ezen a hétvégén mi érkeztünk a legmesszebbről” – mondja Toldi Balázs, a Gyomaendrődi csapat edzője. – De megérte a fáradságot, hiszen egy igazán jól felépített és lebonyolított torna részesei lehettünk. Nálunk is probléma, hogy csökken a gyerekek létszáma, hisz a szülők épp annak a 30-40 év között korosztályhoz tartoznak, amely tagjai egy jó munkahelyért települést is kényszerűek váltani. Így persze nem csoda, ha olvad a létszám. De az ilyen tornákon való részvétel olyan élménnyel gazdagítja a gyerekeket, amit egész életük során nem felejtenek el.”

 

„Tegyük hozzá, hogy ez a csodálatos természeti környezet, ami a pályát körülveszi, sok szülőt hoz még majd Nyergesre – mondja Horváth Szabolcs, a csornaiak menedzsere. –„Ha elmeséljük majd otthon, hogy a pálya mellett festői környezetben még horgásztavak is vannak, akkor gyanítom, jövőre még nagyobb szurkolói-szülői gárdával érkezünk. Szerintem jönnek majd a nagypapák is a pecabotjaikkal. Nyergesújfalu számára ez a focitorna felér egy országos városmarketinggel...”

 

Magyari Ferenc, a budapesti Szent Pál Akadémia FC edzője is örömmel foglalta össze észrevételeit:

„Ez a fesztivál valóban egy fesztivál. A szervezés figyelemre méltóan korrekt és gördülékeny, és kiemelném a nyugodt hangulatot. Nincs idegeskedés, kapkodás. Látszik, hogy itt minden szervező érti a dolgát.”

 

 

Jövőre, veletek, ugyanitt

 

A két napos program szinte észrevétlen gyorsasággal ért a végéhez. A kupák és az érmek gazdára találtak, a szülők alaposan berekedtek a szűnni nem akaró szurkolás során. Csak a jókedv és a lelkesedés nem csappant. Amikor az EON focinagykövete, Vincze Ottó  elköszönt a gyerekektől és a közönségtől, címek és telefonszámok cseréltek gazdát. Kék, zöld, piros és lila mezes szülők és rokonok ráztak kezet egymással, és úgy köszöntek el, mint régi barátok. Aztán a pálya környékén felsorakozott hihetetlen mennyiségű autó lassan elindult a szélrózsa minden irányába. Elvitték az okleveleket, az érmeket, az élményeket és Nyergesújfalu jó hírét. Egy csornai kisfiú – a személygépkocsi lehúzott ablakában - még odakiáltott újdonsült újpesti barátjának:

„Ugye, jövőre is eljöttök?”

 Kuti Péter

 

IWIWGoogle bookmarkFacebookJP-Bookmark
No Calendar Events Found or Calendar not set to Public.